(A formai követelményeknél a Korall c. folyóirat mintáját követjük)

 

A szerkesztőség máshol nem publikált cikkeket, recenziókat, forrásközléseket, konferencia- és egyéb beszámolókat fogad el közlésre, kizárólag az alábbi formai feltételek teljesítésével. A benyújtott szövegeket fél éven belül bírálja el a szerkesztőség. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek.

A kézirat szövegét e-mailen kérjük a szerkesztőséghez eljuttatni. Célszerű a táblázatokat, ábrákat külön fájlban is leadni. Felhívjuk szerzőink figyelmét,hogy a szövegszerkesztők generált lábjegyzet funkcióját használják. Minden szerzőtől kérünk egy1000–1500 leütés terjedelmű rezümét magyar nyelven, a cikk leadásával egy időben.

Kéziratot kizárólag az alábbi hivatkozási rendszerrel készítve fogad el a szerkesztőség. A közlésre elfogadott,de nem megfelelő hivatkozásokkal ellátott szöveget visszaküldjük a szerzőnek átdolgozásra. A kézirat egy ív, de legfeljebb 60 000 leütés terjedelmű lehet. Amennyiben a közlésreelfogadott írás hossza meghaladja ezt, a szerkesztőség visszaküldi a szöveget a szerzőnek átdolgozásra.Recenziók esetén a recenzáltmunká(k)ról az összes könyvészeti adatot (kiadó, oldalszám, mellékletek,térképek, illusztrációk, sorozat megnevezése) is kérjük feltüntetni, illetve idegen művek esetén acímet lefordítani, [ ]-ben megadva azt. Hosszabb terjedelmű és számos lábjegyzetet tartalmazó recenzióesetén a tanulmányoknál ismertetett módon (lásd alább) kérjük az írás végén feltüntetni a hivatkozott irodalmat. Rövidebb recenzió esetén az adott irodalmi hivatkozás minden előfordulásánál kérjük a teljesbibliográfiai leírást feltüntetni a hivatkozott irodalomlista mintáját követve.

 

HIVATKOZÁSOK

 

Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat, továbbá minden megjegyzést lábjegyzetben kérünkfeltüntetni.

Az irodalmi hivatkozások a következő formátum szerint szerepeljenek: Szerző évszám: oldalszám.(pl. Nagy 1988: 23.) Több szerző által jegyzett mű esetén a hivatkozás formátuma: Szerző – Szerző évszám:oldalszám. (pl. Berger – Luckmann 1998: 104–105.)

A forráshivatkozások a forrástípusnak (levéltári forrás, újságok, interjú stb.) megfelelő formát kövessék.

Levéltári források esetében kérjük, rövidített formában hivatkozzon a szerző (pl. VML IV. 401.b. 13789/1935.), s a rövidítést hátul a forrás listájában oldja fel. 

A tanulmány után először a felhasznált levéltári, könyvészeti és egyéb források (pl. interjú: ki készítette,kivel, mikor) sorolandók fel. Például:

 

FORRÁSOK

 

Kriegsarchiv, Wien (KA)

AlteFeldakten (AFA)

Vas Megyei Levéltár (VML)

IV. 401. b Vas Vármegye Főispánjának iratai, általános iratok, 1871–1950.

Nemzeti Sport, 1925–1935.

Interjú Nagy Ferenc tájfutóval 1983. február 12-én, készítette Debreceni Rezső.

(A szerző tulajdonában.)

Katádfay Tihamér 1966: Legnagyszerűbb gondolataim. Kézirat. (Vas Megyei Levéltár, Kézirattár551. sz.)

A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, a cikk legvégén, tételes felsorolásban,abc-sorrendben. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkák kerüljenek feltüntetésre!

 

Az irodalmi hivatkozások formátuma tekintetében az alábbi példák irányadóak:

 

HIVATKOZOTT IRODALOM

 

[Kötetek:]

Botond Ágnes 1991: Pszichohistória – avagy a lélek történetiségének tudománya. Budapest.

Baross Károly, bellusi (szerk.) 1893: Magyarország földbirtokosai. Budapest.

[A kiadó feltüntetése esetén kérjük, hogy a cikk összes hivatkozásában szerepeljen kiadó:Heather, Peter – Matthews, John 1991: The Goths in theFourthcentury. Liverpool University Press,Liverpool.]

 

[Tanulmánykötetből:]

Hudi József 1997: Veszprém vármegye nemessége 1812-ben. In: Ódor Imre – Pálmány Béla– Takács Imre (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. (Rendi társadalom – polgári társadalom9.) Debrecen, 219–227.

 

[Idegen nyelvű publikáció:]

Schlumbohm, Jürgen 1992: Sozialstruktur und FortpflanzungbeiderländlichenBevölkerungDeutschlandsim 18. und 19. Jh. In: Eckart, V. (Hrsg.): Fortpflanzung: Natur und KulturimWechselspiegel.Frankfurt am Main, 322–346.

 

[Folyóiratból:]

Láng Panni 1986: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai. Történelmi Szemle (29.) 1. 80–94.

[Lexikon szócikk:]’Korallok’ szócikk. In: Révai Új Lexikona 12. kötet, Budapest, 1915. 26.

 

[Újságcikk:]

Szőnyi Ottó 1926: A pécsi püspökség templomai. Dunántúl 1926. december 25. 18.[Lehetőség szerint szerepeljen itt az oldalszám is, s az év kétszer legyen kiírva.]

 

[Disszertáció/szakdolgozat:]

Nagy Piroska 2000: Településszerkezet az Alföldön. (Ph.D. disszertáció/szakdolgozat) Eötvös LorándTudományegyetem, Budapest.

 

[Közlésre elfogadott, megjelenés alatt álló vagy kéziratos publikáció:]

Kiss Ágnes 2011: További érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall (Közlésre elfogadva, megjelenéselőtt.)

 

[Internetes hivatkozás:]

Bácskai Vera: A görög kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában. Budapesti Negyed. (http://epa.oszk.hu/00000/00003/00038/bacskai.html – Letöltés: 2009. március 9.)

 

EGYÉB